2010. szeptember 8., szerda

Barátságnak indult..- 6.rész


Hamar eljött a péntek és indultunk a hatalmas bőröndökkel a reptérre. Anya vitt. Ő nem nagyon szokott kijönni, csak Európába, de ott sem mindenhova. Már annyira vártam, hogy ott legyünk, hogy el sem lehet képzelni. Végre a reptéren!

- Catalina, drágám, vigyázz magadra! – jött az anyai féltés, majd megölelt és elindultunk.

- Szia, Anya! Te is!

Végre felszállt a gép. Megint egy nagyon hosszú repülőút. Aludtam egyet, és arra keltem, hogy Ash ébresztget, mert már szállunk le. Kivettük a csomagjaim, majd kerestem az ismerős arcokat, aki esetleg elszállít. Meg is láttam Sebit. Azonnal odafutottam hozzá és a nyakába ugrottam. Pördültünk egyet, majd letett. Bemutattam neki Ashleyt, utána elindultunk a hotelba.

- Mért nem jöttetek hamarabb? – tett fel egy elég könnyű kérdést.

- Apa!

- Gondolhattam volna – nevetett. – a tanulás fontosabb, ugye?

- Aha. De végül is itt vagyok, nem hogy annak örülnél.

- Örülök neki, de ha hamarabb jössz, még jobban örültem volna.

- Jól van, inkább a vezetésre figyelj!

- Nyugi, nem halunk meg! Egyelőre! – és fordított kicsit a kormányom.

- Ne viccelődj ezzel!

- Oké. Egyébként valakit be akarok neked mutatni – csillantak fel a szemei.

- Kit? – kíváncsiskodtam azonnal.

- Hannát, a barátnőmet – mondta kicsit félve.

- Hát.. öö.. okéé – erőltettem egy kis mosolyt az arcomra, nem tudom miért, de nem akartam megismerni. Inkább már többet nem szóltam..

Hamar oda is értünk, Ash-sel közös szobát kaptunk, ami jó nagy volt, és gyönyörű. Akkora ágyam volt, hogy öten is elfértek volna rajta. De ezért nem osztozom!

Este hozattunk föl magunknak egy tucat kaját, amit sikeresen el is fogyasztottunk, aztán teli hassal dőltünk az ágyba.

Reggel arra keltem, hogy valaki nyakon öntött vízzel. Ott tátogtam, hogy „MIÉRT??”. Persze Sebi volt az.

- Hétfőn mentek haza, és nem lesz alkalmam húsvétkor megönteni, így ma kaptál – öltötte ki rám a nyelvét.

- Teeeee! – kezdtem el futni utána.

Kimenekült a folyosóra, én meg futás utána. Az előcsarnokban sikerült elkapnom, de úgy, hogy ráugrottam, és elestünk, nem is bírtunk felkelni a nevetéstől. Pár újságíró sikeresen le is kapott minket, de nem nagyon érdekelt. Amikor eléggé kiröhögtük magunkat, elindultunk fel a szobába.

- Ugye tudod, hogy ezt még visszakapod?

- Én? Mit tettem? Hisz mondtam, hogy ez húsvétra vonatkozik!

- Mindjárt adok neked akkora húsvétot, hogy a fal adja a másikat! – kinevetett…- kinevetsz? Engeem?? Tudok verekedni, ne hidd, hogy nem!

- ÁÁ! Kegyelem!

- Kinevetsz? Akkor, szia! – nyújtottam rá nyelvet, és becsuktam a szobám ajtaját. Nem haragudtam rá, csak kicsit mérges voltam. RÁ sosem tudnék haragudni.

Ash-sel kimentünk a pályára, végre a boxból nézhettem az időmérőt. Még az időmérő előtt összefutottam Sebivel, aki épp Hannával volt. Oda is jöttek és bemutatta nekem Hannát. Ahogy észrevettem nem kedvelt meg, amivel én is ugyanígy voltam… valahogy nem szimpatikus nekem ez a lány. Olyan furán méregetett, de nem szólt semmit. Még azután sem, mikor Sebi otthagyta, hogy nézze velünk az időmérőt.

Reméltem, hogy Sebi jó helyről indul, mert a szabadedzéseken is jól teljesített. A végére már alig maradt körmöm, de mondhatni megérte, mert Sebi a második lett. Lehet megint kicsit morgós lesz miatta, de ebből még simán lehet első hely is. Amúgy az első Alonso lett, a harmadik Hamilton, majd Massa, az ötödik Button, utána pedig Webber. Mentem gratulálni Sebinek, amikor Apa megfogta a karom és berángatott az irodájába. Nem értettem mi baja van, de elég erősen fogott, és mérges is volt. Amikor bent voltunk ledobott egy újságot az asztalra.

- Ezt volnál szíves megmagyarázni?

- Mi ez? Jézusom! – a címlapon voltam, amikor Sebit kergettem, és elestünk. A főcím csupa nagybetűvel volt írva: “SEBASTIAN VETTEL, ÉS A CSAPATFŐNÖK LÁNYA VÉGRE LENCSEVÉGEN! a kép alatt elolvastam pár sort:

Már régóta sejtettük, hogy a kép fiatal között van valami, de eddig nem tudtuk bebizonyítani. Ez a kép mindent elárul.

Már azon voltam, hogy széttépem, de tudni akarta, mit írnak még:

Vajon mit szól ehhez Sebastian barátnője, Hanna? Vagy ő már a múlté? Csak így cserélgeti a lányokat a német pilóta? És ha ez történik Christian lányával is, milyen lesz ezek után a viszony a csapatfőnök és a pilóta között? ..kiderítjük..

Ezek után már nem bírtam tovább. Beledobtam a kukába.

- Na? Magyarázatot nem kapok?

- Apa, ugyan már! Szerinted ez igaz? Nem vagyunk együtt, ő csak a barátom, elmondtam volna, meg amúgy is, ha együtt is lennénk, akkor mi van? Már 19 éves vagyok, nem kell mindent megmagyaráznom! Nekem is lehet magánéletem – durciztam kicsit, de nem voltam mérges Apára, nagyon…

- Igen? Ne mondd! Az én házamban laksz, én fizetem a telefonszámlád, a főiskolád, a kocsi biztosítást, és a benzint. Ne mondd nekem, hogy nem tartozol magyarázattal! Azzal, hogy betöltötted a 18. éved, nem lettél felnőtt! Ezek a gyerekes dolgaid is azt bizonyítják! Ezzel is csak Sebastiant keverted bajba. Szerinted mit szól majd a barátnője?

- Nem tudom!! – sírva rohantam el valahova, ahol senki nem talál meg. Apának már megint igaza volt, remélem Sebi nem haragszik rám.

1 megjegyzés:

  1. Szijjja :)
    Húúúha ez most lehet nem könnyű Catalinának. :( De talán egyelőre kimagyarázható, aztán majd az idő eldönti Sebivel való kapcsolatát. Persze azért kivi vagyok Hanna reakciójára...
    Nagyon tetszett a rész!!!!
    Puszi,
    Réka

    VálaszTörlés